Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)
VI. Levéltári anyag
natkozásu anyagokra. Rendezett levéltárakban az akták évrend ezerint kötegekbe /faezcikulusokba/ rakva találhatók, egy-egy nagyobb ceoport közös gyűjtőnév alatt. Valamely személy, intézmény vagy testület működéséhez fűződő iratanyagot külön egységként kezelik /fond/. A vegyes irattári anyagokból kiemelt ós külön kezelt szinházi aktákkal csak kivételesen találkozunk egyes levéltárakban. Ilyen kiemelt szinházi irato k a következő levéltárakban vannak: fővárosi levéltá r /A pesti és budai német szinházak és a pesti Népszinház iratai./; Peet és Nógrád megye állami levéltár a /Az első és második pesti színtársulat, az 1833-37 évi várszínházi társulat és a Pesti Magyar Szinház 1837-1840 iratanyaga./; Az Bsterház.v-levélta r Musicalia és Theatralia aktái az OSzK Színháztörténeti Osztályán; Ráday-levéltá r /Színháztörténeti iratok a Rádayak működésével kapcsolatban./; Győri Városi levéltá r /Acta theatralia/; Pozsonyi városi levéltá r /Acta theatralia/; Nagyszombati városi levéltá r /Az 1830-31. évi szinházópitésre vonatkozó iratok./; Kassai városi levéltá r /Kassai szinügyi iratok/. A levéltári aktaanyag a színháztörténet gazdasági és politikai kérdéseinek leghitelesebb forrása. A művészi kép kialakításához más, gazdagabb adatszolgáltató eszközökkel is rendelkezünk /szövegkönyvek, képanyag stb./. Az akták keletkezésében egyéni érzelmek és érdekek általában kevésbé Játszanak szerepet, a rögzitett tényekkel többnyire egyidőben, spontán Jönnek létre, tárgyi tévedést ezért ritkán tartalmaznak. A szinházi akták felkutatásához és adatainak felhasználásához a hivatalszervezetek és hivatalos eljárások ismerete nélkülözhetetlen. Ha például nem tudjuk, hogy a Nemze- 63 -
