Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

V. Emlékiratok

Külön kötetben jelentek meg az Egressy emigrációs éveit felölelő naplórészletek Egressy Gábor törökországi sapló.j

a cimen.

ly

/ Mint politikai-történeti forrásmű jelentős, színháztörténeti anyag azonban igen kevés van benne. Van Egressynek egy rövid önéletrajz

a is, amelyet egy francia lapszerkesztő felkérésére irt. Váradi Antal közölte 2/ Képek a magyar Író- és szinész világbó

l iíimü munkájaban. Egressy Ákos honvédéletónek emlékeit örökítette meg 3/ . . , visszaemlékezéseiben^ • Ugyanott apjának összes kiáltványát is közzétette.Memoárjának színháztörténeti jelentősége alig van. Jelentős emlékiratokat hagyott hátra Molnár György, a Budai Népszínház alapító igazgatója, szinész és rendező.Memoárjainak első kötetében,a Világos előtt

ben kezdő szinószéveit és honvédéletót irta meg. Történeti szempontból legfontosabb a Világostői Világosi

g cimü középső rész,amely a Budai Nópszinház alapítását,fénykorát és bukását tárgyalja. A harmadik kötetben, mely Világos utá

n cimmel jelent meg, a Nemzeti Szinházhoz való szerződéséről, az Orczy-rezsimről, a pesti Népszinház keletkezéséről, ottani működéséről és ujabb vidéki szinészkedéséről van szó. Mozgalmas életének 40 óvót felölelő történetét Aradra való visszavonulásával fejezi be.^ Molnár György emlékiratai a szerző szenvedélyes ós szertelen egyéniségének a nyomait viselik magukon. Éppen ezért az abszolutizmus és kiegyezés korának szinházi életére vonatkozóan csak óvatoséul használhatók. 1/ Egressy Gábo

r törökországi naplója. 1849-1850. Pest, 1851. 2/ Egressy Gábo

r önéletrajza. Váradi Antal

: Képek a magyar iró- és szinószvilágból.Bp. 1911. III. k. 31-36.p. 3/ Egressy Ákos

: Emlékeim az 1848-49-dik szabadságharc idejéből. Bp. 1893. 4/ Molnár Gvörgv

: Világos előtt. Szabadka, 1880. - Világostól Világosig. Arad,1881. - Világos után.Arad ,1882. - 39 -