Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

V. Emlékiratok

Balog István úttörő szinész a vándorlás korának legjelentősebb igazgatója 1810-től 1839-ig, nemzeti szinházi szerződtetéséig, bebarangolta az egész országot. Kóborlásairól napló

t vezetett, amelybe 1820. október 10-től 1843. május 13-ig jegyezte fel az eseményeket. A szűkszavú feljegyzések többnyire csak a műsorra és a bevételekre vonatkoznak. Jelentősége, hogy az első vidéki társulatok egyikének több évi teljes műsorát őrizte meg az utókor számára. Kézirata a Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.Sajtó alá rendezte és kiadta Barna János.^ Emlékiratai Egy agg magyar szinész életébő

l cimen jelentek meg. Részleteket közölt belőle Vahot Imre Magyar Tháliája /1853/, a Napkelet /1857/,a Szinházi Látcső /1863/ és a Hölgyfutár /1859/. Teljes szövege először a Magyarország és a Nagyvilágban jelent meg /1878-1879/, másodszor a Makói friss Újságban /1927-1928/, harmadszor külön kötetben 2/ Barna János adta ki. Bár gyakran fecsegő, felületes, saját személyével sokat foglalkozó Írásmű,a vándorszinészetre vonatkozóan használható forrásmunka. Érték es emlékezéseket hagyott hátra Karacs Teréz. Halason, 1881-ben irta meg őket, s 1888-ban egy részlete az Egyetértésben /1888. 6.sz./ jelent meg. 1888-ban A régi magyar színészetrő

l címmel Naményi Lajos rendezte sajtó alá s adta ki önálló kötetben.

3^ 1/ Balog Istvá

n naplója. Sajtó alá rendezte és kiadta Barna János. Makó, 1928. 2/ Balog István

; Egy agg magyar szinész életéből. Sajtó alá rendezte és kiadta Barna János. Makó, 1927. 3/ Karacs i'eréz

: A régi magyar színészetről. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Naményi Lajos. Arad, 1888. - 35 -