Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)
IV. A szinházi sajtó
Értékítéletet tartalmazó kritika irodalmunk csak a század második harmadában kezd kibontakozni. A rendszeres szinikritikának első képviselője tulajdonképpen Garay János volt, aki már 1835-1836-ban közölt szinikritikákat a Honmüvés zben. Bírálatainak jelentősége,hogy már rögziteni igyekszik az előadás egyes mozzanatait, értékítéleteinek azonban különös fontosságuk nincs. Kritikáinak egy része összes munkáinak V. kötetében jelent meg."^ Vörösmarty Mihály szinikritikái a Nemzeti Szinház első éveinek időszakában 1837-től 1843-ig jelentek meg az Athenaeum ban. Korának legfontosabb szinikritikái megnyilatkozásai. Forrásértékük azért nagy, mert Vörösmarty nemcsak a drámáról, hanem az előadásról és különösen a szinészek játékáról mond szakszerű véleményt. Figyelmét nem kerüli e] sem a szereposztás, sem az együttes játéka, sem a helyes magyar beszéd. Egy-egy jellemző mondatával kitér a diszletek és jelmezek kérdésére is. Kritikáinak gyűjteménye Vö2/ rösmarty összes munkáinak VII. kötetében jelent meg. Vörösmarty mellett ennek az időszaknak legnagyobb kritikusa Bajza József. Q is az Athenaeumba irja kritikáit, amelyek igen értékes források. 1837-től 1843-ig 307 bírálatot adott ki többnyire betűjellel, vagy Szebedlébi név alatt. Kritikáiban a legnagyobb szakszerűséggel foglalkozik a színielőadás egyes mozzanataival, a helyes magyar ejtéstől kezdve a szinészek ruházatáig. Megjegyzéseiből Megyeri, Bartha, Egressy művészi portréját lehetne összeállítani. De kritikái a müsorpolitika, az igazgatás, a technikai kivite1/ Garay János : Összes munkái. V. k. Bp. 1887. 2/ Vörösmarty Mihály : Összes munkái. VII. k. Bp. 1885. Kárpáti Aurél : Vörösmarty mint szinibiráló. Szinház ós Mozi 1955. 46. sz. - Solt Andor :- Vörösmarty dramaturgiája. Irodalomtört. 1950. 75-87. p. - Trombitás Gyula : Vörösmarty dramaturgiája. Bp. 1913. - 22 -