Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)
szorgalom 's az igazgatóságban egy kis jóakarat, a nemzetben pedig egy kis áldozatkészség lenne, meglehetne mutatni a világnak, mit tud a magyar ' " 1 D AÍ ezen a terén is! A párizsi tapasztalatok alapján Szerdahelyi meg is: próbálta mutatni, "mit tud a magyar", A magyar szinész valóban sokat tudott - a magyar kritikus kevesebbet. Mint hajdan Egressyt párizsi utja után, most őt is megszámoltatta a szinbiráló: "... külföldi utazássá óta, fölfogási tisztaság és kiviteli erő tekintetében a hanyatlásnak nem egy, habár még helyrehozható jele mutatkozik játékán 10 5/ Vadnay Károly meg éppen elő is irta, hogy egy bizonyos jelenetet hogyan kellene helyesen alakítania* Sajnos, ez a konkrét taná.cs a legtisztább szinfelhasogatás felé iparkodott volna eltolni a játékot. 106 ^ Bécs, 1862« aug, 17* Orsz« Széchényi Kvtár Irodalmi Heve le s tár a , ^ Szász Károly /a későbbi püspök/^, Pesti Naplóg 1863* szept< 13< 106/^ doktort játszó Szerdahelyi beszélget ifjú barátjával p a reménybeli csábitóval. Az ifjú eldicsekszik vele s hogyan fogja a ház asszonyát a magáévá tenni. Az eszmecsere a vendéglátók teraszán történik, jönnek-mennek a szereplők,, Szerdahelyi-Tholosan a helyhez illően minél diszkrétebben vezeti a társalgást, "* 9 »midőn Maurice forró legyőzhetetlen szerelmét festi, tanáccsal után, e kérdésnél* ,Hát a becsület? Véleményünk szerint nem marad ülve, hanem hirtelen föláll a szeme közé nézve teszi a kérdést e "
