Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

sátra következik; ezután, a negyedik felvonás második változásaként

s szabad vidék, ahol Ataliba egy fa alatt pihen* /A Kelemenek gyepszékén?/ Kert- vagy erdődiszletmegoldás, egy különálló fával* Az ötödik felvonás sürü erdeje ujabb néhány fa beállítását kívánta meg,, a. lombok közt kunyhó látszőtt*Ez megint uj szerzemény kellett, hogy legyen, mert a kilencvenes évek remetesége nem maradt magyar kézben* A felvonás két másik változása, az egyik a spanyol, a másik a perui tábor szélén, végeredményében lehetett a kertdiszlet, egyik vagy másik oldalán egy kis sátor-*ral* A világítás ugyanolyan, eszközökkel nyert megoldást, mint a Hamlet ese/téhen. Különbséget jelent azonban, hogy mennydörgés és villámlás is előfordult. A színpadi villám fényét a villám alakura kivágott függöny mögött görögtüzzel állították elő - Déryné egyszer meg is gyulladt ily módon^/^ a- mennydörgése: a zsinórpadláson - ha volt - dobban zörgetett kövekkel idézték eló', ha nem, a kövekkel megrakott, szögletes dobot a háttórfüggöny mögött görgették. Az egzotikus darabok jelmeztára a XVIII. sz. óta nem változott sokat;* A.nó'k hosszi

1 tunikát viseltek, különféle színekből, s a hajukban színes tollas hajdiszt. A tollkorona Rolla és Ataliba fején is ott volt, hátukon "párducz bor sárga kásztorból", karuk, lábuk fedve. A közindiánok, ugyancsak teljesen fedett I. m* II, 215-16,