Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

nem vagy Kolozsvárról hozták ki* vagy Debrecenben szerezték. Áz általános hiedelemmel szemben, hogy ti* három külön jelmez volt a szellem számára, legyen szabad azt az állítást megkockáztatnunk ; hogy nem három rend kisértetöltöny állt rendelkezésre, hanem a szellem ruházata három darabból állott, amint Hamlet két jelmeze is három, ill. két részbó'l állóként van a megyeri leltárban feltüntetve* Három kisértetkosztüm még a Károlyi grófok ruhatárában is felesleges lett volna, hiszen ezt igazán nem volt nehéz,a kor képzeletének megfelelően, ugyancsak az előbb idézett Balog István népies receptje szerint, néhány lepedőből rögtönözni*3Q/ Színpadot és jelmezeket ezúttal is könnyebb rekonstruálni, mint magát a játékot, annyival inkább, mert itt voltaképpen több Hamlet-alakitó is szóba, jöhet. A példakép, szerencsére, adva van: Kótsi Patkó* "Egykorúi Brockmann-hoz hasonlítják. Mint amaz, ugy ő is azon nézőnek, ki a művészetet nem a természetességben kereste, alig tetszett; actiói nemesek és Ízlésesek voltak; mimikájában a fölvett személyek karakterét phidiasi metszetekben egészen kidomborítva látta a néző lelke... «"317 Kótsi Patkó müveit ember volt, mint katonatiszt, világot is 30/ A megyeri leltárban a Szellem számára külön jelmez nincs feltüntetve, a Bayer-féle jegyzékben viszont a "Debreceni köntösök" ro*vatában szerepel, 1. i» h., 288» - Balog megjegyzése: Perenczi i. m», 146* 31/ 'Bayer: i. m., I, k» 509*