Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

előadás tervét, Kótsi Patkó el játszhatta, a f5v árosinál szerencsésebb körülmények között, mert náluk az sem számított különös előnynek, hogy a darabnak csak két nó'i szereplő'

je van - volt szi/ 2

Q

7 nesznó', amire kellett. Ji Az Ernyi-fele társulat tehát már mint müsordarabot hozta ki magával a Hamletet az anyaországba* A második fó'városi magyar társulat hagyományszerűen, a németektó'l függetlenül ápolta a Hamlet kultuszát, de olyan közönséget talált, amelynek módjában volt a tragédiát a németek tolmácsolásában is ismerni* 1792 júniusában, tehát másfél évvel Kótsi Patkó eló'tt, a pesti német színészek is eljátszották Schröder színre alkalmazásában, s egészen a nagy szinház felépültéig játszották még tizenötször, majd az uj színházban a magyarok eltávolításáig, 1815-ig ismét négyszer. Erre az idó're esik a fó'városi német közönség nagy Hamlet-élménye, Lange Burgszinész fellépte alkalmával* Amikor tehát 1810-ben a már Vidától irányított együttes rászánta magát a magyar nyelvű Hamlet fó'városi bemutatására, tudta, hogy eró's versenytárssal áll szemben. 23/ , , , Bayer József: Shakespeare drámai hazánkban. Bpest«, 1909. I-II« Kisfaludy Társaság kiadása. I« 158. skk, ^^Kádár Jolán i, m. 110., ill. u. őt Német Shakespeare-eloadások Pesten és Budán. Magyar Shakespeare Tár, X. k.

3 1918. Bpest, Kilián, 25 skk.