Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

Dugonics András piarista volt, kora ifjúságától fogva ismerhette tehát az iskolai színjátszást, tisztában lehetett a szinpadi beszéd követelményeivel. Az idegen szinmü magyarrá formálásában viszont nyilvánvalóan segítette az 1790-es nemzeti felbuzdulás hangulata; kereste a történeti hátterű drámákat, mert lehetó'vé tették a hazafias megnyilatkozásokat. Egész életmüve a felvilágosodásból sarjadt ugyan, hiszen van-e tipikusabban felvilágosult eszme a lingua vernacula, az anyanyelv szinpadi kultuszánál? Mégsem volt olyan jellegzetesen felvilágosult., mint kortársai közül számos pap, só't szerzetes, mint Verseghy, só't akár Endró'dy János.. A színpadon, a színházzal szemben nem ment tovább 1790nél, igy azonban biztosította müvei zavartalan szinpadi pályafutását a Ferenc—féle reakció hosszú évtizedei alatt is*1-?/ Az elso nagy magyar siker, a Bátori Mária rekonstruálására azért lehetett kísérletet tennünk, mert ismerjük Kelemen Lászlóéit diszlet- és jelmeztárát. A második fóvárosi magyar társulat esetében szintén kedvezó' helyzetben va17/ 'Hivatásánál fogva Dugonics nem volt humanistái sem hitszónok, sem a magyar nyelv tanára, mint fentiek, hanem matematikus és fizikus. Mint természettudós, teljesen korszerű és haladó, a Cörver-féle matematikát és Newton fizikáját adta elo. Különös érdeme van a magyar matematikai nyelv megteremtésében; a kör, a henger, az átmérő stb. az o szavai. /Berényiné Révész Mária tjjjap*** egyet, docens, Dugonics-kutató szives közlése./