Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)
III. Színházi almanachok
Imikor a könyvtár Színháztörténeti Osztályát 1949-ben életre hívták, itt külön zsebkönyv gyűjtemény kezdett kialakulni, részben a Nemzeti Színház gyűjtéséből, részben ömlesztett anyagokból, részben vásárlás utján* 1959-ben ezen a téren is jelentős változás következett be. Hankiss Elemér gondos munkával kiemelte a Széchényi Könyvtár valamennyi részlegéből a színházi zsebkönyveket és átszállította a Színháztörténeti Osztályra, ugyanakkor megkapta az Osztály az Aprónyomtatvány- és Plakáttár példányait is, és valamennyit közös gyűjteményben egyesíthette. Ezzel azonban a munka nem ért véget. Számbavették valamennyi magyarországi, csehszlovákiai, erdélyi és jugoszláviai könyvtár, múzeum és levéltár fellelhető példányait, cimfelvételezték és lehetőleg le is fotografálték. Nyomdatörténetek és bibliográfiák alapján összeállították a hiányzó zsebkönyvek jegyzékét is. így több mint egy éves munkával teljes kép alakult ki a magyarországi színházi zsebkönyvekről. Ugyanakkor megkezdődött az anyag könyvészeti feldolgozása is. Ennek eredménye a Hankiss Elemér és Berezeli Â. Eárolyné szerkesztésében megjelent Színházi zsebkönyvek bibliográfiája cimű kiadvány, amely a szakirodalomban először dolgozza fel tudományosan ezeknek a forrásértékű nyomtatványoknak az adatait•* 1138 darab zsebkönyv, továbbá a Függelékben 240 darab egyleveles nyomtatvány, országos naptár, évkönyv és külföldi almanach címleírását közli. A munka nemcsak egyszerű címgyűjtemény,hanem a zsebkönyvek tartalmi elemzését is tartalmazza, feltűntetve a könyvekben előforduló képeket ós az egyes példányok lelőhelyét is. A maga nemében páratlan rendszerességgel készült bibliográfia színháztörténetünk egyik legfontosabb kézikönyve. Hankiss Elemér és Berezeli A. Károlyné : A Magyarországon megjelent szinházi zsebkönyvek bibliográfiája. XVIIIXXX. század. Bp. 1961.
