Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

III. Színházi almanachok

zetiség. emberiség:, hasznosság és mulatság

. Szigligeti Ede tanulmánya A szinköltészetről magasabb igényeknek is megfelel. A naptár régül közli Szigeti József Vén bakancsos és fia a huszár cimü népszínművének teljes szövegét. Lenhard Ede A magyar színészet országos névtára cimü almanachja 1872-től 1875-ig négy kötetben jelent meg, az összes magyarországi színházak társulati névsorával. Műsorokat azonban nem ado Benkő Kálmán Magyar színvilág cimü almanachja 1873ban újból közli Pelvinczi szinjátszási engedélyének szövegét, Kelemen László színtársulatára vonatkozó néhány iratot és a Magyarországon 1565-től 1872-ig előadott színművek jegyzékét. A magyar szinészek névsorát 1790-től 1872-ig, a Nemzeti Szinház személyzetét 1837-től 1872-ig találjuk meg benne.. Hasonló jellegű Bártfai Paczona Antal 1887-ik évi Szinészek naptára és évkönyve cimü kiadványa, amely az ország valamennyi színházának személyzetét közli, s felsorolja az állandó színházakat, nyári színköröket és szintermeket is. A század vége felé a zsebkönyvek divatja tűnőben van. 1901-ben Incze Henrik igyekszik feleleveníteni a hasznos kis kiadványt ós kiadja a Magyar Színészet! Almanach

ot, amely harmadik évétől kezdve már bővített tartalommal mint Magyar Művészeti Almanach jelenik meg. 1913-ig összesen 13 kötet látott napvilágot és szerzett népszerűséget. Az ügyesen szerkesztett Almanach nemcsak napról-napra vezetett eseménynaptárt nyújt, hanem tájékoztat minden fontos művészi, elsősorban szinházi eseményről, szinházalapitásról, halálozásról ós valamennyi vidéki színtársulat állomáshelyéről. Több kisebb tanulmány és sok kép teszi váltc jatossá tartalmát. A Tanácsköztársaság idején tudomásunk szerint csak egyetlen hasonló kiadvány jelent meg, a szolnoki Szinház

i almanach 1919

> Szerkesztette Révész Jenő. A 34- lapos képes