Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

III. Színházi almanachok

totta. As 1815-ik évi almanach 6 nyomtatott oldalon a Pesti Magyar Theatrum Históriáját közli. Ugyancsak értékes tanulmányt találunk a magyar színészet kezdeteiről Könyves Máté Játékszín! Koszorú cimü színház! zsebkönyvéhen. amely először 1854-ben, másodszor 1836-ban jelent meg. A nemzeti szinész társaság eredete Magyarországon címmel jelentős terjedelemben és részletességgel ismerteti a pesti, az erdélyi, a miskolci és a füredi játékszín történetét. Egyes szinházi zsebkönyvek metszeteket is közölnek. A Budai Nemzeti Játékszín! Zsebkönyv 1837-re a Nemzeti Szinház képét hozza Rphlmann Károly metszetében. Az 1838. évi Pesti Nemzeti Játékszini Zsebköny

vben Lendvayné és Megyeri Károly arcképét találjuk. Megyerinek ez az egyetlen arcképe, előzőleg a Honművész 1834. évi 28.számában jelent meg, utólag pedig a Nemzeti Színház 1844. évi zsebkönyvében is. Az 1839. évi zsebkönyv Schodel Rozália és Lendvay Márton képét közli. 1840-ben Laborfalvi Róza és Fáncsy Lajos képével találkozunk. Majd sorra következik a Nemzeti Szinház több neves színésze iFelbér Mária, Szentpétery Zsigmond, Mochanaky Amália, Hubenayné Magda Ludovika, Szathmáryné, Egressy Béni stb. Ezt az értékes színháztörténeti anyagot csak legújabban katalogizálták. A metszetekkel Pataky Dénes foglalkozott, a kőrajzokat pedig Gerszi Teréz dolgozta fel.

4/ A század közepétől kezdve a szinházi zsebkönyvek mellett hozzájuk hasonló,de általában magasabb igényű, tartalmasabb, országos jellegű almanachok kezdtek megjelenni. Szerkesztőik sem színházi súgók többé, hanem irók, újságírók, szinészek. Ezek a müvek is naptárral egybekötött, évenként megjelenő kiadványok, de túlnyomó részben irodalmi szövegeket közölnek. Pataky Dénes

: A magyar rézmetszés története. Pp.- 1951. Gerszi Teréz

: A magyar kőrajzolás történeta á XIX, században. Bp, I960,