Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

III. Színházi almanachok

A magyarnyelvű almanachok kezdetben a német minták formátumát és beosztását követik. Később némileg eltérnek tőlük és a Nemzeti Szinház megnyitását kővetően tetszetősebb formában és gazdagabb tartalommal jelennek meg. Címük igen változó: Theatrumi almanach

. Theatrumi zsebkönyvecske

. Szinházi zsebkönyv

. Játékszín! emlékkönyv

. Játékszín! ne- felejts

,

Játékszín! füzér

. Színi emlény stb. A szakirodalomban sokszor sugókönyvek néven emlegetik, mivel a sugó adta ki őket, ez azonban helytelen, a sugó könyv elnevezést a színházak sugópéldánya! részére kell fenntartani. Az első magyar színházi zsebkönyvet 1793-ból ismerjük: Magyar Teatromi Zsebkönyvetske az 1793-dik Esztendő

. Pesten Trattner Mátyás betűivel

. A 32° méretű könyvecske Ajánlással kezdődik, majd egy bevezető versikét közöl A ma gyar Nyelvnek hatalmas támogatóihoz

. Ezután következnek a Nemzeti Játszó Társaság tagjai, végül az első magyar hivatásos színtársulat által bemutatott színdarabok jegyzéke a elmek ábécéje szerint. Az első magyar színjátszó társulat működéséből még két zsebkönyvet Ismerünk: 1794—bői és 1795-ből. A második pesti színjátszó csoport életéről 7 zsebkönyv számol be, az 1808., 1810., 1811., 1812., 1813., 1814. és 1815* évi kiadások. A vándorlások korára több vidéki szinházi zsebkönyv vet világot az 1819., 1824., 182?., 1828., 1829., 1831.» 1832. évekből. Ezek a zsebkönyvek, akárcsak az előzők, rendkívül ritkák, legtöbbjük unieum-példány. 1838-ban indult meg a Nemzeti Színház zsebkönyveinek sorozata. Rendszeresen jelent meg minden évben egészen 1876-ig, amikor az igazgatóság betiltotta. Jelentősek a Budai Népszinház zsebkönyvei, amelyek most már teljes számban előkerültek. Belőlük Molnár György vállalkozásának mindkét szakasza /1861-1864, 1867-1870/ hiánytalanul rekonstruálható. Az 1862. éviben Pésüs György a Népszinház keletkezésének rövid történetét is megírta.