Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)
II. Színlapok
Fáncsy és Paulay emelkedik ki az egykorú rendezők közül, de ebben az időben még az ő munkájuk sem mérhető a modern hivatásos rendező széleskörű tevékenységéhez. Laube és a Pesten vendégjátszó meiningeniek hatása alatt Paulay Edében is csak 1875 után bontakoznak ki nagy rendezői képességei,amelyek aztán a Csongor és Tünde /1879/ és Az ember tragédiája /1883/ színpadi megvalósításában nyilatkoznak meg a leghatásosabban. A mai rendező előfutára Magyarországon azonban mégis inkább Molnár György lehetett, aki a Budai Népszinház színlap j air a /1861-1869/ következetesen kinyomatta a maga és rendezőinek nevét /Együd, Bihari, Taí'áts, Szilágyi/. Mikor 1875-ben a Népszínházhoz került, ott is öntudatosan ragaszkodott ahhoz, hogy rendezői tevékenységét a szinlapokon feltüntessék /Angot asszony leánya . Utazás a föld körül 80 nap alatt. A képzelt beteg . A talléros pékné /, bár ugyanakkor más rendező nevét a Népszínház szinlapja! nem jelzik. Érdekes, hogy Paulaynak mint rendezőnek a nevét a Nemzeti Szinház szinlapja! sohasem tüntetik föl, akárcsak később Tóth Imréét sem. Az önálló rendezői munkakör nálunk teljesen csak a századforduló után alakul kl. Ennek elismerése abban kezd megnyilatkozni, hogy a szinházak újból feltüntetik s rendszeresítik a rendező megnevezését a szinlapokon. Bizonyára szerepet játszott ebben Antoine hirneve, valamint a nálunk társulatukkal vendégszereplő Brahm és Reinhardt működése is. A sort a Vigszinház nyitja meg /Molnár Ferenc: Doktor ur . Rendezte: Góth Sándor. 1902. szeptember 28./. A jelzés azonban rövidesen elmarad a szinlapról és csak 1915-ben kerül ismét vissza.A Király Szinház megnyitása napjától kezdve feltünteti a rendező nevét /Martos-Huszka: Aranyvirág . Rendezte: Bokor József. I903. november 6,/» A Magyar Szinház szinlapjain egy hónappal később jelenik meg a rendező neve /Verő György: Doktorkisasszonyok .Rendezte : Mérei Adolf.
