Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

I. Szövegkönyvek

német színházak, 2/ a Nemzeti Színház. 3/ a pesti Népszínház, 4/ a budapesti Vígszínház, 5/ Krecsányi Ignác és 6/ a szomolnoki műkedvelő Palatlnal Theater könyvtári anyaga. Ezeket a szövegkönyvtárakat a gyűjteményen belül külön egységenként kezelik, mert a szövegkönyvek történetileg összetartoznak s együttesükből fontos következtetések vonhatók le egy-egy szinház belső életére. 1/ A budai és pesti német színházak szövegkönyveit egy évszázadig a Fővárosi Közlevéltár őrizte a budapesti Városháza helyiségeiben. Ide valószínűleg a pesti német szinház 1847* évi leégése után kerültek. 1943-ban a két német szinház teljes levéltári anyagával együtt a Városháza egyik óvóhelyére, a Bazilika pincéjébe menekítették.A Központi Városháza épületében lévő óvóhelyeken elhelyezett levéltári anyag bombatalálat és tüz áldozatává lett, a Bazilika pincéjében elhelyezett iratok és könyvanyag viszont megmenekült. A Fővárosi Levéltárban feltalálható Fogyatéki Napló hejegyzése szerint 1952. április 29-én az időközben 1. számú Állami Levéltárrá alakult Fővárosi Közlevéltár kiemelte a pesti és budai német színházak anyagából a könyvtári részleget mint nem levéltári anyagot, s átadta az Országos Széchényi Könyvtárnak. így került az 556 darabból álló német szövegkönyvgyűjtemény a Színháztörténeti Osztály kezelésébe. Valamenynyi darabja németnyelvű nyomtatott sugókönyv, amelyekben húzások, a függönyjárásra és zenére vonatkozó bejegyzések találhatók. A könyvtár eredeti állagáról és fejlődéséről tájékozódást nyújtanak a Fővárosi Levéltár színházi iratanyagában elfekvő különböző leltárak, amelyeket a budai és pesti német színházak bérlői készítettek felügyeleti hatóságuk, a Városi Tanács részére. A szövegkönyvek adatait kiegészíthetjük a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött német szinlapokból is. A budai és pesti német színházak legfontosabb