Julian Lewanski: A lengyel színház Báthory István királysága idején (Színháztörténeti könyvtár 5., Budapest, 1962)

Jegyzetek

lan hideg köszöntőit be* A szőrme kezd drágulni. Gyorsan beástuk magunkat a földbe, mint a róka az üregbe» de csak as isten tudja, mi lesz majd a szegény gyalogosokkal, - 1581. X. 10. Fagy van, a szolgák fásnak, se bundájuk, se csizmájuk. - 1581, X. 28. A hetman közölte a királlyal, hogy nem tudja, mit mondjon embereinek: "ügy tul vannak erőltetve, hogy nem tudom őket tovább őrtállásra kényszeríteni". A király a vállát vonogatta: "Megengedheti nekik, mondta, hogy az őrhelyen tüzet gyújtsanak, és annál melegedjenek..." 20. Az Ossolineum 1137 jelzetű kéziratában, a 214-215 oldalon egy közjáték található a karácsonyi dialógushoz /valószínűleg az 1584. évből/, melyben a szerző a katonák fosztogatásai ellen fordul, és másodfokon a királyt vádolja ezekkel az igazságtalanságokkal. Az egyik harcos a király /Heródes!/ nagy kiadásairól beszél: "A jól megérdemelt zsoldot nem tudja kifizetni Nekem

f szegény katonának, s mind a többinek sem. A királyt itt a szegény parasztnak kell helyettesítenie, 'Azért fosatjuk ki csűrét,hogy az életünket mentsük," A másik katona becsületes emberként, Így felel; '•Miért szenvedjen igazságtalanságot a szegény paraszt'' Fizesse a király maga háborús adósságait,' Abban az időben, mikor Báthorynak állandóan harcolnia kell anyagi eszközökért, hogy zsoldot fizethessen, és folyton azt Ígérgeti, hogy kiegyenlíti hátralékai

i, H közjáték szereplőinek pár-beszéde különösen érzékletes. 21. Tandem nomine scholae totius comoedla exeeptus fuit, »tf hoc ipsum elaborata. Qua illud ostendebatur, quemadmodum laboré Serenissimi Regis Poloniae Stephan!, patrul cardinalis, libérât

a a Mosch! iugo Livonia, ^eligionis-