Cenner Mihály: Márkus Emília (Színháztörténeti könyvtár 4., Budapest, 1961)
I. Ember és szerep
1944. November 15-én éjszaka nyilaskeresztes karszalagot viselő, egyenruhás alakulat zárja körül a villát. A dörömbölésre maga Márkus Emilia nyitott ajtót. A belépő nyilas revolvert szegezett mellének: itt zsidókat rejtegetnek. Pfuj, szegyei je magát Nagyasszony. Elő a zsidókkal! Márkus Emma elháritotta a mellének szegezett revolvert és méltósággal igy szólt: "Mi jogon tör be a házamba? Mi jogon von engem felelősségre? Itt zsidók nincsenek, egyébként annak adok a házamban menedéket,' akinek jónak látom." A nyilasok besugásra jöttek Márkus Emilia házába és nem hatotta meg őket a művésznő méltóságteljes magatartása. Átkutatták a villát és elhurcolták a közelben lakó neves iró sógornőjét, akinek a villában menedéket adtak. De magukkal vitték a hófehér hajú, 73 éves Párdány Oszkárt is. Másnap reggel Márkus Emilia és Tessa a család régi barátjával, Shmidt Albin orvosprofesszorral Párdány Oszkár - Oti papa, ahogyan otthon nevezték - keresésére indult. Az újpesti nyilasházban találtak rá a meggyötört öregúrra. Itt Márkus Emiliát újra durva szitkokkal illették, amire azonban a férje életéért aggódva - nem válaszolt. Tessa azonban,a szőke, álmodozó, rajongó, az élet realitásaiból semmit sem értő Tessa, bizva dán állampolgárságának védelmében, haragosan kelt anyja és mostohaapja védelmére. Először is adjanak egy széket anyámnak és ne hagyják állni Magyarország legnagyobb művésznőjét - csattant fel a hangja. A nyilasokat meglepte a szokatlan hang; akiket oda bevittek, vagy akik hozzátartozójukért könyörögni jöttek, azok nem ilyen hangon beszéltek velük. Nem is tudtak mit kezdeni Márkus Emiliával és dán állampolgár lányával, akik Párdány nélkül nem voltak hajlandók eltávozni. Hosszú megbeszélés, egymásközti tanácskozás és susroogás után,végre este kimondták a határozatot: elengedik Párdány Oszkárt. Egy fiatalember zseblámpával a villamosig kisérte őket és a búcsúzásnál halkan odaszólt: vigyázzanak, nehogy mógegyszer behozzák ide az öreget, másodszor már nem fogják elengedni. Párdány Oszkárt a
