Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)
A kezdet
tatja, hogy a munkásszinJátszás kezdettől fogva szorosan összekapcsolódott a munkásosztály fejlődésével. Ebben az időben azonban a cseh munkásosztály még erősen a polgári-liberális nézetek befolyása alatt állt. Az OUL egyesületeit például a cseh polgárság lényegében arra használta fel, hogy liberális eszméit a munkásság körében elterjessze. A szakmák szerint szervezett munkás kulturális egyesületek olyan Jelszavak alatt dolgoztak, mint pl. "Műveltséggel a szabadságért",és ebben alig különböztek a polgári egyesületektől. A polgári egyesületek-rendezte különböző nemzeti ünnepségeken a proletár kulturális szövetségek is résztvettek. Az első munkásszinjátszók ugyancsak erősen a polgári körök gyakorlatára támaszkodtak. A polgári műkedvelő egyesületek abból a szempontból voltak hasznosak, hogy Prágában és más városokban is segítséget nyújtottak az élénk kulturális és társasági élet kibontakozásához. De munkájukat illetően számos hiányosságot mutattak. A polgári műkedvelőkörök műsora rendkívül ellentétes volt. Jóllehet a műsor alapját J.K. Tyl drámái, fordításai és átdolgozásai, Klicpera, Macháőek*^, Kolár 6^ később Samberk^ és Őtolba®^ drámái is, valamint számos Jó egyfelvonásos alkották, ugyanakkor azonban bemutattak olyan tákolmányokat is, mint "A hóhér utolsó müve", "Az élve befa-r Iázott apáca", "Uforln lovag és Desparata hercegnő" vagy "Radetzky marsall uniformisa". És hogyan Játszottak? Erről könnyen fogalmat alkothat az ember, ha azt hallja, hogy hetenként tartottak bemutatót, és három-négy próba már lelkiismeretes előkészületnek számított. A polgári műkedvelő egyesületekben elharapóztak a személyi torzsalkodások és a kicsinyes veszekedések a tisztségekért és szerepekért. Miközben szertelen lokálpatriotizmusuk eredményeképpen kifelé Jelentékeny pompát fejtettek ki, az egyesületen belül a személyi hiúság és a tá- 7 -