Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Szovjet munkásszinház

port eszmei ós művészi minősége, ők voltak a dramaturgok is, és nekik kellett megteremteniük a közönséggel a kapcsolatot. A rendező volt a csoport munkájának gyakorlati megszervezője ós a csoporttagok nevelője. Éppen ezért a rendezőket tanfolyamokra vagy levelező-tanfolyamokra küldték, és minden hat hónapban háromnapos szemináriumra hivták öszsze a kerületi népművelési házakba. A Natasa Krupszkaja Ház által kiadott szövegkönyvek alapos dramaturgiai elemzéseket, szinpadképvázlatokat és fényképeket is tertalmaztak. Részleteket közöltek a nagy színházak rendezéseiből és diszletépitésre, világításra stb.-re vonatkozó technikai tanácsokat adtak. Mindez azt mutatta, számolnak azzal, hogy az állandóan újra születő csoportoknak alapos tanácsadásra van szükségük ahhoz, hogy hibátlanul dolgozzanak. Mindebből nagyon sokat tanultunk. Egyes dolgokat ugyan otthon hibásan alkalmaztunk, mégis a pozitivum túlsúlyban volt. Minden alkalommal, amikor küldöttek tértek vissza a Szovjetunióból /többször voltak kint: 1930-ban, 1933-ban, 1935-ben, 1936-ban/, órák hosszat tartó taggyűléseket tartottunk, melyeken százszámra feltett kérdésekre kellett válaszolniuk. A Szovjetunió a mi jövőnk világa volt. ügy utaztunk oda,mintha iskolába mennénk. Mindig azt mondtuk magunknak: mindent alaposan nézzünk meg, hogy sok tapasztalatot és ismeretet hozzunk haza. - 75 -