Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Szovjet munkásszinház

hoztak színre, amelyet 1933-ban a Szovjetunió népeinek olimpiászán Moszkvában játszottak. A szerzők névtelenek maradtak. Az elsőnek, az SzSzSzR iparosításáról szóló drámai balladának elme: 'Az üveghuta*. Ez a darab földi ujjongás az orosz munkás boldogságáról, aki ma saját jóléte és osztálya javára dolgozik. Bemutatja a hosszú ideig elnyomott alkotóerőt,amely napjainkban fáradságos, de győzelmes harcot folytat. Egy munkás palackokat gyártó uj gépet fedezett fel. Ez a gép jobban dolgozik, mint a régi és kevesebb balesetet okoz. Egy bürokratikus komisszár és egy munkásellenes mérnök vissza akarja tartani a munkásokat attól, hogy áldozzanak az uj gépre. A mérnök szövetkezik egy iszákos emberrel, és szétrombolja az uj gépet, miközben az egyik legjobb munkás elveszti a szeme világát. Ez a baleset sem tudja az ifjumunkások alkotó munkakedvét megtörni. Kölcsönösen bátorítják egymást, és még szorosabban nyomulnak előre, a 'Nem adjuk fel!' jelszó hangoztatása közben. Fischerová a továbbiakban ezt Írja: "A második darab, a 'Parandzsa', bohózat, a 'Hudsum* cimü darabból dolgozták át. A fiatal üzbég nemzeti színház játszotta az olimpiászon. Ez a dráma egy ázsiai nép jelentős gazdasági felemelkedését és az előítéletektől és a mult szokásaitól való megszabadulást mutatja. A parandzsa az a fátyol, amellyel a férjes asszonyok ezen a vidéken arcukat eltakarják. Egy fiatal lány visszautasítja a fátyol felöltését, elutasit egy gazdag vőlegényt, és valami 'sokkal magasztosabbat hajt végre a házasságnál': belép a Komszomolba, és ráveszi az apját, lépjen be a kolhozba. A pópa és a kulák nevetségessé válik. Az egész falu - különösen az asszonyok - megszabadulnak a régi szokásaiktól. Lelkesülten fogadják a hirt, hogy állami traktor jön, és az fogja a földet felszántani. Az ilyen színdarabokat és az ebben közreműködőket nem lehet a színházi kritika megszokott mértékével meg- 69 -