Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

A Kékzübbonyosok

fodrászra és ügyelőre; színjátszóik hangjával és mozdulata­ival alakítottak. Röviddel a Jusanyin munkájáról érjezett első hirek után, 1926 februárjában, megalakult Prágában is a Kékzubbonyosok első csoportja. Két évvel később Csehor­szágban és Morvaországban már mintegy 40 ilyen csoport mű­ködött, közülük csak hat játszott Prágában. Mozgékonyságuk és talpraesettségük nagy előnyükre szolgált. Az első prágai csoport egy éven belül nyolcvanszor-kilencvenszer lépett fel. Több iróval dolgozott együtt, igy műsorait állandóan bővithette. A munkásközönség körében a fiatal, tehetséges komikus, Karel Bauer, különösen kedvelt volt. /A második vi­lágháború alatt koncentrációs táborban pusztult el./ Kitű­nően értett képviselők, miniszterek, a kormánypártok tit­kárainak, bürokratáknak, gyárosoknak és minden egyéb élősdi csőcseléknek utánzásához. A Kékzubbonyosok vezetője Prágá­ban a Rudé Právo szerkesztője, az egykori bádogossegéd, FrantiSek Némec volt. Ing. Madérával és H. Kometával együtt a műsor legtöbb számát is ő irta. A Kékzubbonyosok műsorai a napi politika eseményei­ből indultak ki. A szövegeket ismert népdalok és slágerek melódiájára irták. Zenekiséretről egy tangóharmonika és egy verkli gondoskodott, néha még legfeljebb egy zongora. Sok szatirikus jelenet játszódott a munkahelyen, a politikai pártok irodáiban, a kormánylapok szerkesztőségeiben, a be­tegpénztárban stb. *Igen kedvelt volt az olyan jelenet,amely megmutatta, hogyan bánik a kapitalista a munkásokkal. Egy munkásasszony magasabb bért követel. A gyáros fölöttébb el­csodálkozik ezen és összeszámolja a kiesett munkaidőt: vasár- és ünnapnap, ebédidő, betegség stb., még a WC hasz­nálatát is ide sorolja. Végül is számításából az derül ki, hogy a munkásasszony egyetlen napot dolgozott az év folya­mán, azt is csak azért, mert éppen szökőév volt. Az elké­pedt munkásasszony nem képes megérteni ezt a számoló-bű­vészmutatványt, és igy a gyáros minden érvét elhiszi. A je­lenet végén a vállalkozó mint szegény Ö5dög és áldozatos - 37 -

Next

/
Thumbnails
Contents