Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

A kezdet

meg és mondjatok róla bírálatot. Követeljük, hogy a párt ifjú tartalékhadseregének adjatok tanácsokat, és segítsétek őket!" De a pártvezetőség továbbra is teret engedett szerve­zeteiben a spontán fejlődésnek. A mindennapi osztályharc apró, a valóságban azonban jelentős problémáival szemben leereszkedően és elbizakodottan viselkedett. Tehetetlenül nézte, hogy a fáradságosan megszervezett énekkarok, zenei­és szinjátszócsoportok hogyan válnak ki a szakszervezetek­ből, ós hogyan önállósulnak. Először a zenekarok váltak le és szerveződtek át, hivatásos karmesterek vezetése alatt, ön­álló testületekké. Azután az énekkarok következtek. Ezzel a veszéllyel szembeszállva, a munkás-szinjátszó­csoportok funkcionáriusai már 1901-ben követelték a saját központ megalapitását vagy a Délnická Akademie-vel való egyesülést. Mind a pártvezetőség, mind a Délnická Akademie elutasította ezt a javaslatot. Kitartottak álláspontjuk mellett, bár ez a követelés öt éven belül kétszer is megis­métlődött, arra való tekintettel, hogy mind több kör önál­lósult és alkotott független egyesületet. A Délnická Akadé­mia azt tanácsolta a munkásszinjátszóknak, hogy úgynevezett "munkástagozat"-ként az ÚMDOÖ*^ kispolgári szövetséghez csatlakozzanak. Jóllehet a munkásszinjátszóknak e szövetség nem okozott komoly nehézségeket, és jóllehet az ÜMDOŐ leg­különfélébb tanfolyamain sokat tanulhattak, mégis ebben a keretben lehetetlen volt a munkásmozgalom fejlődésének hat­hatós támogatása. Ennek oka politikai természetű volt, s az ÚMDOÖ kispolgári jellegéből származott. Az uj eszméknek ós vívmányuknak az ÚMDOŐ-ban nem volt helyük. Az egyesületek ragaszkodtak hagyományaikhoz; annak az újgazdag, érvénye­sülni vágyó polgárságnak a kegyeit keresték,amely a műkedve­lőket legfeljebb csak megmosolyogta, félve tartották magiiat x / ÚMDOŐ: Östfedni Matice Divadeln^ch velő Színjátszók Központi Szövetség«, /Cseh Müked­- 13 -

Next

/
Thumbnails
Contents