Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)
Jegyzetek
kus-szatirikus töredéke, a "Szent Vladimír keresztsége". Igen erőteljesen birálta J.K. Tylt is, akinek ez a birálat sokat segített. Később az osztrák rendőrség Brixenbe száműzte, ott irta legköltőibb és politikailag legérettebb müvét, a "Tiroli elégiák"-at. 12. Vítézlav Hále k: lirai költő a 19. században. 13» Jan Narud a; költő és ujságiró a 19. század második felében. Jóllehet ő maga forradalmi demokrata nézeteket vallott, mégis az elsők között értette meg a munkásmozgalom jelentőségét. 14. F. L. Őelakovslqf r: ismert hazafias költő a 19. században. 15. Svatopluk Őech : ismert hazafias költő a 19. században. Legismertebb müve a "Szlávok éneke" cimü eposz. "Tisztelet a munkának" /"Práci őest"/ költeményének cime a forradalmi munkásmozgalom köszöntésévé vált. 16. J. V. oláde k: a 19. század második felének egyik legnagyobb cseh költője, megrázó paraszttárgyú költeményeket és gyerekverseket irt. 17. A gyülekezési törvény 2. §a: ez a paragrafus tette lehetővé az egyesületi gyűlések megtartását. Azzal a feltétellel, hogy azokon csak az egyesületi tagok vehetnek részt és hogy pontos jelenléti ivet vezetnek, ezeket az összejöveteleket nem kellett bejelenteni és műsoruk nem volt cenzuraköteles. 18. A Cseh Thália körül kialakult polgári körök már a 19. század hatvanas éveiben arra törekedtek, hogy megteremtsék az öntevékeny szinjátszók csúcsszervezetét. 1868ban megtartották a Jednota Divadelni alakuló kongresszusát. Ehhez a szervezethez azonban a sok száz műkedvelő egyesület közül, két év alatt, csupán hét csatlakozott. Csak a prágai Nemzeti Szinház 1876 évi felépitése adott ujabb ösztönzést és vezetett az ÚMDOŐ műkedvelő szinjátszószövetség megalakulásához. Megalakulását - felismerve az ilyen szövetség jelentőségét - a liberális politikus Barák és néhány más politikus is kezdeményezte. - 109 -