Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
Az agitprop-csoport mozgalom fellendülése 114 A forradalmi erők győzelme a Német Munkás-Szinházi Szövetségben
sikert. A döntő poziciók az ellenzék kezébe jutottak. A vitát és a gyűlés egész lefolyását végig a forradalmi erők irányították. A reformista vezetés híveinek minden egyes hozzászólása után Arthur Pieok azonnal két-három ellenzéki szónoknak adta meg a szót. Ha nem jelentkeztek, sok esetben még akkor is felszólította őket; a baloldaliak azonnal és talpraesetten zúzták szét az előttük felszólaló érveit; mindannyian beszédhez szokott munkásszinjátszók voltak, a párt legjobb agitátorai. A baloldaliak állandóan támadtak és hozzászólásaik meggyőzőek voltak. Ehhez járult még az a mély benyomás, amelyet a berlini csoportok tevékeny szövetségi összmunkájaként létrejött kiállítás gyakorolt a küldöttekre. A Berlinben egyhangúlag megválasztott elnökség tehát nem csupán a jó előkészítő munka eredményekónt jött létre, hanem kifejezte az ellenzék egészében iránytmutató, művészeti-politikai munkáját. A volt berlini kerületi elnökség nem ok nélkül léptette fel a gyűlés színhelyén a hamburgi "Szegecselők^-et és a berlini , fVöröszubbonyosok'*-at, a birodalom két legjobb agitprop-csoportját. A küldöttek többsége számára teljesen uj játékmód, a műsorok magávalragadó ritmusa meggyőzően bizonyította a forradalmi szinjátszócsoportok munkájának magasabb színvonalát. Az ellenzék győzelmét az eddig elmondottakon tul még az is magyarázza, hogy a Szövetség művészeti, politikai és szervezeti munkája már hosszabb idő óta hanyatlott. A gazdasági Jelentések és a beszámoló teljes kudarcot hoztak napvilágra. A tagok száma ijesztő mértékben leapadt, a pénztárt magas adósságok terhelték. A könyvtárban már nem volt valamirevaló, sőt egyáltalán nem volt könyv, a Szövetaég közlönyének kiadását meg kellett szűntetni. A küldöttek többségének Jogos elégedetlenségét a baloldaliak ügyesen használták fel és a hangulatot, a Szövetség elnökének, Alfred Jahn kiadónak kapitalista ügyködésére vonat- 127 -