Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
Az agitprop-csoport mozgalom fellendülése 114 A forradalmi erők győzelme a Német Munkás-Szinházi Szövetségben
politikát folytatott, • ezzel végeredménybea világosan kifejezte egész, határozatlan, harcot kerülő magatartását. Seidel a Szövetség vezetőségének munkájában a kapitalizmus viszonylagos megszilárdulása időszakában elkövetett tipikus hibákat támadta meg. Annak ellenére, hogy az egyesületek kispolgári és polgári műsoraival szemben zajos támadások hangzottak el, szemmellátható jobbra tolódás tapasztalható. Ez nem is történhetett másként} hiszen a szövetség elnöke 1924-től 192«-ig Alfred Jahn volt, maga is a zömében kispolgári jellegű "társadalmi kordrámák"-at kiadó vállalat tulajdonosa. A baloldali ellenzék, egy év alatt, a NMSzSz 1927-es birodalmi konferenciájáig, jelentősen megerősödött. A konferenoián, melynek képét már az ellenzék határozta meg, Arthur Pieck - 1926 tavasza óta a nagy-berlini kerület első elnöke -, már mint rendes küldött jelent meg. Háromnégy kerület - elsősorban Berlin, Hamburg és Dortmund -, egyöntetűen egy sor haladó javsslat mellé állt. Ezidőtől kezdve a Szövetség sajtóorgánumában, a nMunkásszinpad n-ban megjelent néhány olyan oikk, amely világosan elhatárolta magát a lap többi részének kispolgári, reformista tartalmától. 2 7/ Az agitprop-osoport mozgalomnak a "Kékzubbonyosok" vendégjátéka utáni fellendülése szintén hozzájárult a forradalmi színjátszó osoportok helyzetének megerősödéséhez. A berlini ellenzéket eddig csak Hamburg és Dortmund támogatta, most már széles mozgalomra támaszkodhatott. Egy sor újonnan alakult agitprop-osoport csatlakozott a HMSzSzhez. A Szövetségbe már régebben beszervezett, reformista egyesületi szellemben foglalkoztatott osoportok többsége ráeszmélt politikai feladatára, elazakadt a "társadalmi kordrámától" és elindult a szinpadi agitáoió utján. A Kommunista Párt - agitáolójának terjesztése szempontjából néhány hónap leforgása után már mindinkább számithatott a meglevő csoportokra. Műsoraik politikailag és művészileg - 125 -
