Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A forradalmi munkásszínház a kapitalizmus viszonylagos megszilárdulásának Időszakában /1923-1928/ - Németország Kommunista Pártjának X. pártértekezlete és a színjátszómozgalom felélesztése

reraet, sz éaeket és a moritást*' • Ha a csoporton belül aem születtek ilyen számok, akkor többayire Erich ffeiaert, Slaag és mások költeméayeit szavalták vagy énekelték. Az ilyenfajta szavalatokhoz gyakran élőképeket is bemutattak^, vagy párbeszédre bontva jelenetszerüen adták elő őket. A proletár-kabaré számára készült műsoranyag-gyűjtemény - az Ifjú Gárda-kiadó "Vörös Zsivaj" sorozata - széles körben terjedt el a csoportokuál, jóllehet a sorozat miadea újonnan megjelent számát Severing belügyminiszter azonnal betiltotta és elkobozta. Különösea nagy fellendülés tapasztalható a forradalmi proletár-kabaré életében 1926 tavaszán, az egykori, a forradalom által elUzött hercegek kártérítése ellen irányuló felvilágosító kampány idején. A Kommunista Párt számos kerületi vezetősége támogatta ekkor műsoranyag kiadásával a szinjátszócsoportok propaganda tevékenységét. Az olyan,még tapasztalatlan szinjátszócsoportok számára, amelyek nem tudták, hogyan kell a szatírát a forradalmi propagandában felhasználni, a párt megbízásából szimpatizáns és forradalmi szellemű művészek Írtak jeleneteket, songokat stb. A szinjátszócsoportok revüi, műsorai és rövidebb kabaré-előadásai a forradalom-elüzte egykori hercegek gyalázatos kártérítési Igényei ellen irányultak. A hercegeket, a császárt és kíséretét kigúnyolták, követeléseiket pedig szembeállították a munkások szociális helyzetével. A széles tömegek befolyásolásának uj módszereit próbálták ki, és használták fel ebben a felvilágosító kampányban, itt jelentkezett elsősorban szemmel láthatóan az NKP uj tömegpolitikai módszere. A csoportok és agitációs együttesek ugyanis most már nemcsak a munkás-rendezvényéken léptek fel, hanem, először fennállásuk óta, az utcán ^Moritás « képmutogatás, olyan szinjátákforma,amelynek elemei az epikus, elbeszélő ének és az elbeszélést illusztráló egymásutáni drámai képsorozat. /I. Arany János: "A kép-mutogató"/ - 101 -