Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

így hát Kazintzi bosszankodó kedvére tovább mókázzuk /vagy tsak szeretnénk, ha vigasság szerető publikum gyűlne rá/ a frantzia konyhán rántás hiányával kotyvasztott "Szeleburdilakodalmasok M jelzetű komédiát... A tsászár kegyes akaratába fogadá jó ügyünket, de a kantzelláriába ránk talála elleneink dongó fullánkja. A magos poltz respektálja a ditső ügyet, de elbotlik az lent a gráditson. Tsak megaláztatást juttata a reménséggel concipiált instancia, de nem az áhitozott véka aranyat. Balga lelkek valánk, hogy még segítséget reméllénk. Conspiraciót csinált ellenünk az véka arany - monda Jantsó nevető szomorkodással, de kedvét nem szegé az ügyéér'buzgón hartzoló magyarnak. Vajh'Tercsi se lenne szűkebb lelkében, ha ez okból a gonosz bétsi céhmester nem tsattantja belé ollóját a

T frantzia selembe, hogy a váradi concertre meg legyen a tsillogó rokolya. "Sgy rossz napnak l Tercsi visszaiparkodott Debreczenbe.Tán ott tsiklándóbb néki a férfiúi szem? Ki találja az igazság gyöngyszemét egy ilyen galamb-orczáju fejérszemély szive rejtekén?"** "A csurgói őszi bálák után ai Soma bátyám is vígságosabb a jóillatu pendelek közelén. ó, hogyha bennem élne az ő naphoz hasonlatos kedélyállapotja."*** "Mindig, mindig tsak Tercsi emléke tűnődik elembe. Ha Társaságom tagjának említhetném, lebegő selyemből húzatnék kárpitot tiszteletére."**** Nemzeti Újság, 1925. 37.sz. A Hét, 1919. 13.sz. ~"_A Hét, I919. 13.sz. M

A Hét, 1919. 13.sz.