Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
gyének Kelemen kérvényére 18ol évi 1519, sz.a. ily értelemben hozott határozatáról. Rehák József „a Nemzeti Magyar Théâtrale Institutrum nevében" röviden összefoglalja memoranduma tartalmát és annak 3 kivánságát igy adja elő: „1/ Hogy a Pesten felállítandó Német Uj Theatrumnak Planuma el kérettessen, de mivel ezen Theatrum építése Szab. Kir. Pest Várossá által az idén el fog kezdődni, most már a Plánumot el kérni szükségtelennek lenni látszik", „a 2-ik kérés volt a Centralis Deputationak fel állittatása; és ezen Pont szinte az Ország Gyűlésére való lévén; ezen Ttes Megyének jelen való rendelését tsak annyiban kivánnya, a mennyiben ezen tzélt a Ttes Deputatusok ott elő mozdítani fogják. Ellenben a 3ik Pontra nézve azon kérés, hogy a Losonczon el foglalt Teátrális Bibliotheka, a könnyen meg eshető elvesztegetés meg előzése végett, minél előbb vissza kérettessen, most is meg ujittatik." E kérvény felolvastatott a pestmegyei közgyűlésen, 18o2 Marczius 17-én és a következőleg intéztetett el ^Eredeti valóságában által adatik a Diétalis Instructio, ki dolgozásába munkálódó Deputationak."* E kérvénynek különösen 2-ik és 3-ik pontja az, mely nemcsak a Kelemen-eset alkalmából, hanem szinészettörténeti általános érdekből bir nagy jelentőséggel. Rehák arra hivatkozik, hogy jogot érez magában arra, hogy ebben a kérdésben véleményt mondjon, mert addig való tapasztalásai a kitanult környülállások a kérdésnek magának mind politikai mind törvényes oldalról való megfontolása meggyőződésében megerősítettek. Most, hogy Busch Jenővel pörre került a dolog, periratában kifejtette, hogy „Actoratusa itt légyen, nem ama már el oszlott Pesten játszó Társaságnak, mint a melly már nintsen, hanem a' Nemzeti Théâtrale Institutumnak, mint a *Pest vm. levélt. 18o2.évi 445.sz.