Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Német Játékokra - is fordíthatta, mire nézve továbbá a M. Társaság mint különös kereseten levő a* Theatrum adózása alól fel-szabadúlt". E magán szerződés ezen első pontja szerint a magyar szinészet azon föltétel mellett.hogy szini fölszereléseit a német bérlőnek használatra átengedi, mint külön kereseten lévő, fölszabadult az eddig fizetett játszási adó alól. A szerződés 2-ik pontja szerint "

Hogy pedig a* Magyar Társaság egyéb aránt élelmét és előmenete lét megnyerhesse, maga tulajdon szorgalmatosságát ajánl ván, haszna vagy kárára azt tetszés szerént igazgatni kivánta, valamintls a* Magyar Játékok Jövedelmeit a* maga tetszése szerént szedve és költötte - is, mikor mennyi Jö vedelmei lehettek azokbul, azok eránt ő tőlle Számot venni Jussában senkinek sem vala." Az az a magyar társulat ugyan egy födél alá került a némettel, de attól függetlenül külön igazgatás alatt áll s jövedelmeivel maga rendelkezett, kárát is maga viselte. Érdekes lesz megtudni, hogy miként "fojtotta el a konkoly a gabonát" mint azt már előre megjövendölte 1791ben a Magyar Kurir. A magyar színészeknek Pesten hetenkint 3-szor volt szabad játszani: Hétfőn, Szerdán és Pénteken. Ezek t.i. "

a Német Játékoktól üres napok valának.

" De ebből a jogából Kelemen szerint 3 módon forgatta ki a magyar szinészeket Busch: a/ mikor "Abonnement Suspenduével" ada tott játékokat, akkor egy hónapban egy, néha két hétfőt is lefoglalt; b/ ha valamelyik napra "üllő Innep esett"

; c/ minden Országos Vásárokon a hétfőt is a Német Társaság hasznára forditotta"

. Hogy a szerződés betűit meg ne szegje, megtette Busch, hogy mikor a magyar társulat elesett egy ilyen pesti naptól, átengedte nekik a budai várbeli szinházat "

gondolván azt: hogy napjaiból semmit sem vesz tett el, haszna akár mitsodás lehetett." Megjegyzi erre Kelemen: "

A M. Társaság tehát minden hasznot kapható Na poktól és alkalmatosságoktól meg lévén fosztva nem lehet tsudálni, miért egy 24 Személyekre nevekedett Társaság a' Hazának Fő Anya Városaiban Pesten és Budán nem élhetett?" - 24