Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

prémeket, én elégedett volnék elmémben, szivemben, csak Tercsi ölén panaszkodhatnám ki férjfiui gondom. Boldog Sakespeare! aki meglelkedzhete Hamletben, miként a jázminbokor erős illatokban öntbeté bánatját a fénylő világba."* "Kezdő Mártius hava

, Postát küldöttem Jancsónak, lenne segítségemre Váradon és hozná magával Somiárt, akit pedig legjelesebbnek tartok Társaságokban. Vásároltam három bétsi öltőt, 2 bársony általvetőt, gyöngyös nadrágokat, két pór ujjast ... Béni Mártius hatodikán indul Posonba darab után... hiszem, hogy Kazintzi nem akadékoskodik gusztusom okáér', sem pedig a mü irályán."** Ennyit sikerült földeriteni Kelemen László naplójáról a jelenleg megközelíthető adatok nyomán. Egyelőre meg is kell elégednünk vele, mig az eredeti napló kézirata vagy ennek hiján a "Pesti Mulattató" egy példánya fel nem bukkan valahol az ismeretlenségből. Ha nem is várhatjuk, hogy a napló lényegesen megváltoztassa a Kelemen Lászlóról alkotott képet, a kegyelet megkivánja, hogy számontartsuk s tovább kutassuk az első magyar színigazgató intim vallomásait. *A Hét, A Hét, 1919. ÍJ.sz. 1919. 13.sz.