Molnár Klára et al. (szerk.): Színházi Évkönyv 2006/2007-es évad (Budapest, 2008)
Bevezető
I Bevezető Ebben az évben is örömmel nyújtjuk át gyarapodó számú olvasótáborunknak a magyar színházi élet legátfogóbb adattárát - egyetlen kötetben. A hangsúly itt az örömön és a gyarapodáson túl a köteten is van: megújuló szerkezetben, a folyamatosan változó színházi élet legfőbb tendenciáinak rugalmas követésével az Évkönyv mégiscsak valamiféle „végleges” formát ad mindannak, amivel adatok, események, intézmények, személyiségek révén leírható színházi életünk. A véglegesség persze csak az elmúlt évadra érvényes, és arra sem teljesen. Hiszen mindez csak a Jéghegy csúcsa”, mint mondani szokás - a mélyben ott van a teljes színházi élet, a maga dinamikus struktúrájával, tagolt rendszerével, intézményeinek sajátosságaival, művészeivel, döntéshozóival és kísérleteivel: szinte eleven organizmusként, amely nemcsak estéről estére újul meg, de szinte óráról órára. Minden pillanatkép ezért csak hozzávetőleges - egy évadnyi pillanat pedig döntően az. Ugyanakkor mindennek a változásnak a követése intézményünk kiemelt feladata, és megújuló lehetőségeinkkel, változó struktúránkkal éppen annak a kihívásnak próbálunk megfelelni, amit egy efféle dinamizmus jelent. Ennek követése és rögzítése hasonlóan dinamikus szemléletet és infrastruktúrát igényel - mindkettő kialakulóban van: változó struktúránk mellett megújuló informatikai rendszerünk, s azon belül is bővülő adatbázisaink, új keresőprogramunk áll ennek szolgálatában - és persze munkatársaink, akik működtetik, gyűjtik, továbbgondolják, gondozzák mindezt. És akik kiismerik magukat a „mélyben” is: a felszín alatt, s az érdeklődőket szívesen kalauzolják adatbázisaink között addig is, amíg ezek hozzáférhetők lesznek a szakemberek számára, s akkor már csakugyan egy (vagy több) kattintással el lehet jutni társulatoktól előadásokig, díjaktól szereplőkig, vendégjátékoktól intézményekig és vissza. A köszönet mindezért azokat is illeti, akik folyamatosan szolgáltatják ezeket az adatokat: színházakat, szakmai szervezeteket, kollégákat, barátokat, hivatalokat. És természetesen fenntartónkat, amely nemcsak munkánk feltételeit biztosítja, de megújulásunk támogatásán túl ennek a kötetnek a megjelenését is lehetővé tette. Amely - reményeink szerint - évről évre tárja az érdeklődők elé a magyar színházi élet különös „lenyomatát”, egyszerre szembesítve minket az elmúlt évad sajátosságaival és törvényszerűségeivel - és jelent emléket a jövő számára is: ilyenek voltunk 2006/2007-ben; s hogy ez a színháztörténet epizódja vagy fordulópontja volt - azt majd ítélje meg a kötetet lapozgató utókor. 7
