Molnár Klára (szerk.): Színházi Évkönyv 2002/2003-as évad (Budapest, 2004)
Bevezető
Bevezető A magyarországi színházi élet változása kényszerítette ki, hogy újragondoljuk az évtizedek óta (lényegében változatlanul) megjelenő évkönyv szerkezetét, adatközlését. Korábban a legfőbb rendező elvet a társulatok jelentették, az egyes színházakhoz kapcsolódóan közöltük az évad bemutatóinak listáját, illetve a társulathoz kötődő alkotók és színészek nevét. Mára azonban - a színházi struktúra alapvető változása nélkül is - feloldódtak a merev társulati keretek, sem a rendezők, tervezők, sem a színművészek többsége nem kötődik kizárólagosan egyetlen színházhoz. így - hogy követni tudjuk működésüket, az adott évadban kifejtett tevékenységüket - új rendezőelveket kellett találnunk. A mostani évkönyvünk első felében a színházak adattárát közöljük - műfaji és működési korlátok nélkül. Hivatásos társulatok éppúgy szerepelnek itt, mint struktúrán kívüli, független együttesek. Prózai és zenés színházakat éppúgy regisztrálunk, mint táncszínházakat, illetve gyerekeknek játszó együtteseket. A színházak legfontosabb adatait (cím, telefon, fax, e-mail, vezetők neve) két fejezetben közöljük. Az elsőben az állandó játszóhellyel rendelkező színházak, illetve befogadó helyek szerepelnek (tipográfiai jelzések érzékeltetik, hogy mely színház tekinthető önálló társulatnak, illetve egy adott színház tagozatának, kamaraszínházának, stúdiójának, játszóhelyének), a második fejezetben pedig az egyetlen játszóhelyhez nem köthető produkciós társulatok találhatók meg. (Alapelvként azt követtük, hogy csak azokat a produkciós társulatokat regisztráljuk, amelyek az adott évben új bemutatóval jelentkeztek, kivételt csak a folyamatosan működő, de új produkciót nem minden évben létrehozó gyerekszínházakkal tettünk.) Ezt a határon túli magyar társulatok adatai követik. Mindhárom fejezet színházi adatközlését az évad bemutatóinak felsorolása zárja. Az itt szereplő számok az évkönyv következő részének tételszámaira utalnak. A második rész ugyanis az évad bemutatóinak listáját tartalmazza az előadások címe szerinti ábécérendben. (A névelőket figyelembe vettük a sorrend kialakításánál.) Az adatközlésnél a korábbi évtizedekben nem tapasztalt teljességre törekedtünk. Egyrészt nemcsak az alkotók nevét közöljük, hanem a szereplőkét is (szerepnevekkel együtt), másrészt műfajilag is a korábbinál jóval szélesebb merítést alkalmaztunk. Ezt jelzik az egyes fejezetek: a színházi előadások listája után (amelybe a prózai és a zenés bemutatók egyaránt beletartoznak) a szabadtéri színházak, illetve a gyerek- és táncszínházak 7
