Rejtő Jenő: Szerencsés utat; Q 20265

- 57 Erzsit Báliból*••megígérem maginak« hogy Kairóban kiszállok án nem lát többé* Így nap az egész*•• Károlyit /egész elé ül/ Milyen saáp.,.Loona! In a ezabadéigomat a becsületemet kockáztattam magiért*••/megfogja/ Hát ezért ouak megérdemlek*«./átöleli/ Erzsit /anélkül, hogy védekezne, halkan határozottan/ Eresszen el. Károlyit /hátralép, a homlokát törli/ Ma. am sem tudom miért, nem megyek a kapitányhoz.... Erzsit Hát menjen! Mondja meg a kapitánynak!...Vagy...igaza van...az életét kookáztatja ártea..,Ezt nem kérhetem oaak igy,,,/ezünet után nyugodtan,határozottan/ In most aludni megyek, de nem fogom lezárni az ajtót. Ha tetézik menjen a kapitányhoz, ha jutalmat akar, nyitva áll az ajtó... mehet erre ée mehet arra..

«Good night./bemegy a szobijába/ Károlyit /egy helyben áll. Az óra üt.Id; geaen idamegy éa a földre dobja. Az óra halkan tovább üt. Kiindul Erzsi ajtajához, megáll, azután hirtelen kijárat felé indul/ Erzsit /levotközött, lefekszik, cigarettára gyújt/ /ének/ Károlyit /ismét az ajtóhoz megy, megáll, rekedten/ Leone kérem... Erzsit /vidám hangon/ So»? Hová megy? Károlyit /»sünét után, vállára cspja dühösen a párnát, felkapja a plédet/ Aludni! /távoli kórus éa ezzel együtt Erzsi inekel/ S,,,

a g g.» ZL>

vjl