Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg hangversenyen; Q 20194

- 9 —

lé ökörért itten, a nanv Epsendorfer körül a pódiumon/ < - 3 jelenet. - \ , /Révész, Breitmayerné, Piri./ Breitmayerné:

/A hangla mar hallatszott ez ajtó mögött s most folytatja a küszöbön

/ No de kíváncsi vagyok... milyen különös'meghívás... - de hát mit jelent... /Es Révészhe

z , ki az ajtó felé

1 fordult./ • • * Szabad tudnom... Révész: /A hölgyek elé sietve

/ Ole Ingeborg kívánságára történt, hogy voltam bátor felhívni... Piri: /őszintén örül

/Oh! Ole Ingeborg kívánságára..... Breitmayerné:

/őszintén haragszik

/ Mit, Ole Ingeborg!.... hát mit gondol kérem, hogy csak azt ugy lehet, Ole Ingeborg kívánságára felrendelni engem ide ?! Mert ő egy? nagy pianist és minden, hát/ csak ugy lehet az egész nagyközönség előtt ugy aposztrofálni engem ?! Piri: /kérlelően ás izr»tottan

/ Mama kérem... Révész: Bocsánatot kérek...Ne tessék haragudni... kénytelen voltam.... Méltóztatott látni a művész állapotát'!..'.. Breitmayerné: Mi közöpi nekem a művész állapotához? Engem nem érdekel a művész állapota ! Én lefizettem két jegyért husz koronát, hogy a művész zongorajátékában gyönyör• v . * * ködjem és élvezzek a pénzemért. Mit nekem az ő állapota ? Ha nincs kedve zongorázni, ha ideggörEsej, van\ ! ,, / , nak, nagyon sajnálom és távozom mint a többiek. . De micsoda jogon, kérdezem, v' laszt ön ki engem néhányszáz ember közül, hogy felrendeljen ide mint egy szeparéhölgvet ?