Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg hangversenyen; Q 20194
Piri: /könhv'ekig meghatva / Ne sirj on Ole... ne sírjon... Ihgeborg: /leroskad a zongora elé e^v székre. / C'est fini!. - megint elveszte... elveszte... megint elmegv vele, el meg; , elveszte... Ole itt ven árva! Árva! ^incs anyja # Nincs arrja! Jaj istenem, megint nincs anyja! 1 Révész: Az nem! Az nem lehet ,!. vAz embernek megszakad a szive \ - ' - .. / . 1 Bgeitmavemé: /erélyesen/ Gyerünk Piri! i Piri: Egy percig még, kedves mama... Révész: /Pirihez, aki remegve ei]. / Adoptálja J Kegyed adop^ \ ' . tálja! Bre itmayerné:Isten v ele Ole Ingeborg ! Ingeborg: /sirvá / Oh! Oh! E'krlen," hűtlen! Itt hagyja fiát... .itt hagyja... "Arret 8 zi Még a papával is kibékülök... még őt is szeretek, csak ne menj? ! /Ks nyn; :tja a • i v ' • ' kezét Breitmaver felé. /' A nővéremet is szeretek! - > ' ' ' Szeretek! /£s Pi ri fa,lé is n yújtja a kezét/ A többi gyerekeket is akik lesznek,.mindent! mindepi! csak nemen jer. el, csak ne hag; ja el engem. Breitmayer: Nem értem édes Mincsikém... igazán nem' értem... Piri: /Hirtelen elszántan. / Hát nézze. Ingeborg, ha csakugyan szeret engem,.... . Ingeborg: Szeretek!szeretek! s—• . , ; Piri: /m ir! szódéit ebb elsz/tttgá " al/ Ha csakugyan nem ^ akar la soha többé elveszíteni a maát... Ingeborg: Nem akarja! Nem akafja! Piri: Ha csakugyan azt akarja, hogy örökre gyermekének fogy d ja v..
