Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

/ Matild, Edes papa, hiszen én mindenre kész vagyok. Mondja hát, mit tegyek? Góth. Mit tégy! mit tégy! A vak is látja, mit kellene tenned ... (Bélához.) Mit is kell tennie ? Béla. Jobban bele kellene élned magadat a körbe, melybe házasságod által jutottál. / Góth. En is ezt mondom. Férjednek nincs vagyona .... (Bélához.) nem szemrehányáskép mondom ... (Matildhoz.) de van ősi neve, nagy családja, fényes ismeretsége. Neked mindez nincs, de van sok pénzed. Illő, hogy kölcsönösen osztozzatok egymás javaiban: férjed élvezi a te pénzedet... (Bélához.) nem szemrehányáskép mondom ... (Matildhoz.) te meg viszont élvezd az ő fényes körét és ragyogj... teringettét! parancsolom, hogy ragyogj ! Matild (ijedten.) Igen, édes papa, ragyogni fogok ... Csak tanítsatok meg rá, milyen legyek ? / Ottil. Epen ellenkezője annak, a mi eddig voltál, kedvesem. Béla. Hiszen még Lemberszky grófné felszólítását is visszautasítottad, s nem Írattad be magadat egy olyan egyletbe sem, melynek a divatos asszony tagja szokott lenni. Góth (elszörnyedve.) Mit fogok még hallani! Matild. De mikor az nekem mind olyan unalmas. Ottil. Azt hiszed, nekem nem volt unalmas? De azért szerepeltem, ragyogtam, az egész világ ismert és tisztelt, s mindenki irigyelte boldogult férjemet.