Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

Fülöp (közeledve.) Csitt! csendesen. Matild (a másik ajtó felé menekül.) Segitség! Fülöp. Matild, az égre! ne szaladj! én vagyok, Fülöp! (Hirtelen leveszi és fölteszi szemüvegét.) Matild (megáll.) Fülöp! Te vagy? (Haragosan.) Minek ijesztettél meg? Fülöp. Nem volt szándékomban. Atyád tilalma miatt csak ily álöltözetben jöhettem... a reggeli vo­nattal érkeztem s egész nap lestem rád, hogy egye­dül találjalak. Matild. Az égre! mi baj van megint ? Fülöp. Végünk van. Matild (bosszúsan.) Te mindig csak rémiteni tudod az embert. Fülöp. A váltó lejárt, Rosenwasser Márkus pénzét akarja, különben botrányt csinál. Matild, A váltó! Ah! erről egészen megfeled­keztem. Fülöp. Gyakori körülmény váltóügyletekben. De Rosenwasser Márkus nem feledékeny. Pénzét akarja és iszonyú lármát csapott nálam. Kidobtam, vissza­jött. Kináltam neki uj váltót a magam aláírásával. Nincs hitelem. Biztattam, hogy Béla nemsokára vizi­biztos lesz. Nein bizik a vizi biztosságban. Rögtön óvatolni akart. Te nem tudod, mi az óvatolás, de én tudom. Rettentő jogeszköz. Végre egy kis türelemre bírtam. Lehoztam magammal e fürdőbe, én fizettem útiköltségét. Harmadik helyen hoztam a gazembert. Most itt van, és ha estig meg nem kapja pénzét, atyád-

Next

/
Thumbnails
Contents