Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

69 TIZENKLLENCZEDIK JELENET. FÜLÖP. MATILD. Fülöp (magában.) Ostoba! Ez a szó egész revelatiót foglal magában. (Fenn.) Oh Matild! hogy ezt meg kelle érnem. Matild. Ugyan Fiilöp. ne tégy idegessé! Kaptál pénzt ? Fülöp (komoran.) Kaptam . . . (Érzékenyen.) Bizzál bennem, én nem árullak el. De még nem késő. fordulj vissza ez útról! Matild. Micsoda útról? Hiszen ártatlan gyerekjáték az egész . . . Hol van a pénz ? Fülöp. Előbb a váltót kell aláírnod ... Gyerekf , játék? En még nem láttam gyermekeketigyjátszani. Matild. De ha mondom, hogy csak játék, s ebbe sem mertem volna fogni, ha nem figyelmeztetsz, hogy Várdai szerelmes belém. . . Hol van a váltó ? Fülöp (összecsapva kezeit.) Ur isten! talán épen én vagvok az oka? O«/ Matild. Aztán mért mondtad meg, hogy Adél félti tőlem a férjét ? Most már azért is elfogadom, különben azt hinné az a begyes asszony, hogy tőle ijedtem meg . . . Hol van már az a váltó ? Fülöp. Mondd csak ki tisztán, hogy én vagyok az oka. (Könyezve.) A váltó itt van a zsebemben. Matild. Add ide gyorsan, hadd irjam alá. Fülöp. ígérd meg, hogy Várdait soha többé — Matild (lábával toppantva.) Most már elég!