Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

63 Béla. Ide jutottunk! Szegénységemet is szememre veted ? Ez volt csak hátra, most már tudom, hányadán vagyok veled. (El.) Matild (az ajtó felé fut.) Béla! (Megáll.) Azért sem! Ő akarta, hogy ilyen legyek, most már fizesse meg az árát . . . Fizesse, fizesse! hiszen ép az a baj, hogy nem fizeti. Mit tegyek ? mit tegyek! TIZENNEGYEDIK JELENET. OTTIL. MATILD. Ottil. Minden áron pénzt kell teremtenünk. Matild. Oh Ottil! tudod, mi történt ? Ottil. Nem volnék nő, ha nem hallgatóztam volna. Matild, Mit tegyünk hát ? Te legjobban tudod, mily szükségünk van e silány ezer forintra. Visszalépni most! éppen Adél mai scénájaután! Még azt hinné, miatta történt. . . Inkább meghalok! . . . Segits rajtam Ottil. Béla azt parancsolta, hogy mindenben téged vegyelek például, a te utasításaidat kövessem . . . Felelj hát, voltál te asszonykorodban ily helyzetben ? Ottil. Igen gyakran. / Matild. Es mit tettél olyankor ? Ottil. Kölcsön vettem, férjem tudta nélkül. Matild. Kölcsön ? Igen ám, de a kölcsönt viszsza is kell fizetni.