Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

•)•) Matild. Tehát a népiinnep .... (Fölkel.) Hiába, nem tudom összeszedni gondolataimat, a mai fényes öltözékek még. most is szemem előtt villognak . . Kedves Adél, te sokkal okosabb és higgadtabb vagy, átengedem neked az elnökséget. Adél (hidegen.) Köszönöm. Jobb lesz, ha semmit sem engedünk át egymásnak. Matild. Hogy érted ezt, kedvesem. Adél. ügy, hogy mindegyikünk' elégedjék meg a magáéval. Fülöp (elkeseredve.) Térjünk át a tárgyra, hölgyeim ! (Félre.) Kezd szűk lenni nekem ez a szűkebb bizottság. Ottil. Mennyi vita e formakérdés miatt! Ha egyiknek se kell, inkább átveszem én az elnökséget. Fülöp (mohón.) Igen, igen, helyes inditvány. majd beirlak a jegyzőkönyvbe, mint korelnököt. Ottil (haragosan.) Most már én sem leszek elnök Fülöp. Nincs elnökünk! Hölgyeim, fejezzük be a mai ülést! (Gyorsan ir.) Adél (fölkel.) Mit gondolsz, Matild, félti-e Lemberszky grófné a férjét ? Matild (csodálkozva.) Minő kérdés ? Honnan tudhatnám én, mily nő félti férjét ? Adél. Azt gondoltam, mélyebb tanulmányokat tettél e kérdésben. Matild (hidegen.) Épen nem, kedvesem. Sokkal Ízléstelenebbnek tartom a nők féltékenységét, hogysem tanulmány tárgyává tenném.