Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

tál, felkért, mutassam be atyádnak. Holnap majd kihozom... kitűnő fiatal ember ... szivesen fog téged mulattatni, mig én el leszek foglalva. Ottil. Fülöp! Fülöp. Futok! (A partra s onnan hátul lerohan.) Ottil (a két nővel lefelé menve.) Vigyázz, fel ne fordits. / Fülöp (alulról.) Eletemmel állok jót... Kész a csónak, tessék beszállni. (A három nő a part mögött lemegy. Egy pillanat múlva a csónak feltűnik a háttérben a benne ülőkkel, aztán oldalt fordul és távozik.) HETEDIK JELENET. KLÁRA. (Majd). BÉLA. Klára. Bár forditaná fel a csónakot...! Tudom, hogy rossz, a mit mondok, de nem tehetek róla. Ez a Fülöp egészen elkeseriti az embert. Azt mondják, vőlegényem, szerelmes belém... köszönöm szépen ! mindig másokkal suttog, másoknak jár kedvében, az én mulattatásomra meg egy más fiatal embert akar kihozni... Déri Andor... emlékszem rá, nagyon szivesen tánczolt velem... Bár belém szeretne, ez a Fülöp igazán megérdemelné. Béla (jő.) Sehol sem találom őket... Mi ez* Klára ? Egyedül vagy itt ? Hová lettek a hölgyek ? Klára (a partra vezeti Bélát, kifelé mutat, páthoszszal.) Ott ringanak a tó ezüst hullámain.