Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

14 láttam benne felvillanni. Jól ismerem őt, hiszen legjobb barátaim közé tartozik. Matild. Nem értelek, Fülöp. Csak nem képzeled, hogy ő, a nős férfi, udvarolna nekem, a férjes asszonynak ? Mi czélból tenné ezt ? Fülöp. Mi czélból ? Ah! hát azt is én magyarázzam meg ? . . Vannak bizonyos czélok .... nem, nem ezt akartam mondani elég az hozzá, hogy vannak / bizonyos czélok ... Csitt! jönnek már ... En megtettem baráti kötelességemet... Vigyázz, észre ne vegyék, miről beszéltünk. Nézd könyvedet, mintha olvastál volna .... Csitt! (Dúdolva fel s alá jár a háttérben, mialatt Matild az asztal mellé ül.) NEGYEDIK JELENET. ELŐBBIEK. GÓTH. BÉLA. GTTIL. KLÁRA. Góth (kezében egy nagy könyvvel.) így! Mindnyájan illő diszben vagyunk ... .jöhet már a magas látogatás. Ottil. Hogyan Matild ? Te semmit sem változtattál öltözékeden ? Matild. Miért ? Azt hiszem, igy is elég jól vagyok. Fülöp (nem fordulva hátra, komor, tompa hangon.) Ugy van ! Váradi Ottó számára igy'is elég jól vagyunk. Béla (kedvetlenül.) Bánja is azt Matild, ha Várdainé egészen el fogja homályositni elegancziájával. Hiszen ő csak az én feleségem, nem egy államtitkáré.