Móricz Zsigmond: Sári bíró; Q 19637

Sári biró hum, hum hum ! А kö or

je meg ezt a sovány csontodat, Hun bújik ki belőled ez az ilyen te ? Hát csak gyün, mint az oskolábul a gyerek. / együtt, a biróné oldalt leslekelődik / Tudja mit tegyen eccerre , Csak az asszon nizzen erre 1 Sári biró hum, hum^ hum ! / beront / Hallgatsz el te luciper • Mingyán agyonverlek. / felkap egy gajat azzal veri / Nóta kell neked te, nóta ? majd én meg nótázlak. A birót venni nótába ? Megájj, kódus, tolvaj. Itt fel fogok a semmiházin, gömbölyűre hizlalom a sovány gebét, mahónap emberi formája ie lesz, oszt ilyen csúfságot tesz rajtara ! Te kutya, te ! Harapófogóval tipetem ki a nyelved te ! Bijjogot süttetek a hegyire, annyit se mondasz többet : bikk-makk 1 Te ! Verscsináló ! Fü ! Ha még értene hozzá. Há se megy ! / felugrik / A biz

on rámegy. Há az anyád neviré. Hiszen két szót nem tudsz egymás után tenni becsületesen, te félkegyelmű. Oszt még ez akarna valakiről nótát csinálni ! Te f'élszáju te ! / pulykaméreggel / Ha vagyok, félszáju vagyok, utósó vagyok, naplopó , korhely, csavargó, asse bánom, ha tolvaj vagyok, meg ha zsivány, meg ha éhes, akármit püföl, meg ha ódalruddal, megha becsukatnak, mtghe rám teszi a cimert se bánom. De az én versem rámegy ! Mer a vers. Mer én tudom mi a, de maga gazdasszony, oszt annyit se tud hozzá, mint a csikó az ólba. í L kennek rám, asse bánom bánom, ha bottal