Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 98 /Lici/ Menyasszony: Gabor: Menyasszony: Gábor: Menyasszony: Gábor: Menyasszony: Miért tetszik ilyennek lenni comtesse kérem! ±n nem tehetek róla, én sikítottam! /a pletykázó cseléd hangján/ Az egész ugy volt... /kétségbeesve közbevág, befogja a fülét/ Hallgasson! Hallgasson! Nem akarom hallani! /rázza az utálat/ /megjelenik az ajtóban, a nézésének súlya elég hozza, hogy Lici ijedten elmeneküljön a szinrol. Nyugodtan/ Jó reggelt! /elforditja a fejét, nen felel/ /rezignáltán/ Szóval mar tudja! /bólint/ /nehéz soha jjal/ Latja ilyen piszok ember vagyok. Tulzas. Csak komikus, /fölbiggyesztett ajakkal/ Cseléd kaland, /titkos kétségbeeséssel/ Kényesebbnek képzeltem. /szünet utan/ Most vége.