Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 33 Özvegy: Vőlegény; Özvegy; Vőlegény : Özvegy; Velegeny: Özvegy: Szóval ugy gondolja, hogy ját is, marad is. A kecske is jóllakhat, a káposzta is megmaradhat. Mi? /negédesen/ Maga es irke f

о gó! /Összeteszi a kezét/ Kérem szénen, ne fogalmazzon ilyen irgalmatlanul . /hirtelen ötlettel/ És ha puszta, gonosz asszonyi szeszélyből azt mo- • "rám: válasszon! /т. e gr ök öny ö d've/ De., .de hiszen maga nem szere c-ngem! Hát persze, hogy nem. Csak látni akarom, hogy mit érek? Tudni akarom, hogy ezt az éjszakát, ami most kezdődne, nemsokára meg tudná-e fizetni a szakitás csúnya botrányával és annak a szegény kicsinek a könnyeivel? /kezét a Vőlegény karjára teszi/ No, hires, fiatal tűzhányó? /egészpn közelről a fiu arcába néz/ Szomjas? Száraz a torka? /borzongva/ Ne kisértsen! /még közelebb, szinte rálehel a fiu hegyes kis Menj

ou bajuszára/