Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

Menyasszony; A ház úrnője /haragosan feláll, otthagyja térdepelni a föl dein, Gábor mellé megy/ Ugyan, nevelje meg egy kicsit az öccse*. /a menyasszonyhoz/ Már látom én is, hogy Gábornak ig«za van. Még össze fognak veszni, ha sokáig tart ez a mátkaság. Essünk tul rajta minél hamarabb. Vőlegény; Helves beszéd, Magam is jobban szeretnék már ott tartani, - valahol a méz-ben.... A ház úrnője; /haragosan rácsán a vőlegényre/ Méz! Méz! Miiven utálatos fölfogása es a dolgoknak. A házasság igazi jelentősége akkor kezdődik, amikor már bebizonyosodott, hogy tartós. Ez paradox, de mégis igy van; a házasság annál különb, mennél unalmasabb. Az enyém ebből a emoontból már csudálatraméltó. Kelemen? /meglátja, hogy a ház ura alszik - fölcsattan a hangja/ Kelemen! A ház ura; /fölriad, ijedten/ Figyelek, figyelek! A fáz úrnője; /megvetően/ Figyel! Miről beszélgettünk?