Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915
fi a r Nm adik felvonás. / ősin : erdő, erősen esteledik. A színpad a fák és a bokrok által szinte kétfelé van osztva, középen egy terebélyes, nagy fa áll, alatta kis domb, gyeptéglákkal kirakva. Jobbról, balról nagy bokrok állanak, agy, hogy kétoldalt a bokrok között sieghuzódő szereplők egymásfelé nem látszanak, a közönség azonban látja őket. / 16. sz. : Zenei előjáték. ( ^Ái! ^ ASMa / Om SL o ^l Mihály: Laci: Mihály: Laci: Mihály: Laci: 1. jelenet. Mihály - Laci. í M M ihály: / a nagy fa tövénél ásóval a kezében egyengeti a gyeptéglákat, tapossa / így ni. Szeretném látni azt, aid. megismerné a friss ásás nyomát. Édesapám ! Most már szeretném tudni, hogy miért ás tuk ide azt a kis ládát, meg azt a rossz vaobográ csőt. Hát a saját eszeddel nem éred fel ? bem én. •le. aondom, te gyámoltalan. Azt a ládát és az üres bográcsot azért á3tuk most el, hogy feleségül vehesd az Ilonkát. No, most már érted ? / kacag / Mindig .montam, hogy ne légy huszár. Te ... te ... Semmire sera tunita ak meg. Neked mindig mindent ugy kell vagy arázni, mint valami regrutának. Figyelj hát Ide, hogyan főztük ki a boldogságtokat. Kivel ?... • Lidikével, a kántor uram lányával. lej, tudod, olyan
