Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 46 - . . y­Laci: Mihály: Laci: Mihály: Laci: Mihály: Laci: máro3 magához is vett. Eleinte Jó dolgom volt, de csakhamar láttam, hogy szeretne tőlem szabadulni. Ele­inte egy liter bort kaptam naponta, de igen hamar le ­apadt a felére, egyszer meg azt mondták, hogy a kocs­máros beteg, magamnak teritettek kint az ivóban s töb­bet nem Í3 engedett az asztalához ülni. Tovább ... tovább ... Aztán elmaradt a félliter bor is. Ha éppen kértem, e­lém lökött egy pohárral, persze a legrosszabbikbél. S folyton arról panaszkodott, hogy nagy a drágaság e nem bir annyi evőt tartani. Hát aztán ? ' 4 •v Tűrtem, amig tűrhettem. Egyszer aztán lármát csapott egy ezüst evőkanál miatt és ugy viselkedett, mintha énrám gyanakodna l likőr aztán torkig volt.am, r-sgát ­koztam még a házát is éa faképnél hagytam az egészet. Hát Ilonka ? Az apja megtiltotta a velem való barátkozást, de ő a­zért titokban hol ezt, hol azt hozott. Ha pedig az ap­ja esténként kincskeresni ment, akkor Ilonka mindig meglátogatott éa együtt beszélgettünk rólad, buaul ­tunk miattad. Ebből láthatod fiam, hogy nincs a leg­nagyobb rendb en a szénád a kocsmárosnál. Beszélek azonnal vele, de ha megcsalt, ha kijátszott, akkor Isten irgalmazzon bűnös lelkének, 7, jelenet. Lidi, Kántor, Fórisné. Lidi: / kintről / Erre jöjjenek kendtek ... Majd meg -

Next

/
Thumbnails
Contents