Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 28 - . . Laci: Kántora Kocsmárosa Mihályi őrmesteri Ilona Laci: Ilon: Laci: nom engedi, akkor itthon marad és visszük Pricit. lem félj 5Vici, szavamat adtam, megyek ... Kocsmáros ur, igérje meg legalább, hogy szegény apámat támogatja ,M / augva / ígérjen mindent. Szt úgyis megtettem volna. Sie adódjék Mihály gazda, házamhoz veszem, annyi lesz kigyelmed a házamnál, mint én magam. Jél van, jél van, de mégse jó. No fiaim, búcsúzzatok, aztán indulunk. / bucsuzko dás / Jaj, Laci, meghalok. Bzt mégse kellett volna. He sirjátok, visszatérek még egyszer. Ilonkám, hü maradsz-e hozzám ? / zokogva / Az Isten átka sújtson engem, ha valaha elfelojtlek, vagy másé leszek. És én visszatérőit, álljon bár száz halál az utamba, válasszanak el tőled bármilyen nagy hegyek ős tengerek •/' A Ifr.sz.ének : Laci bucsudala. MAn Laci: / a dal után / Indulhatunk. / mind el, / y 19. jelenet. Kocsmáros, Kántor. t Kántor: Kocsmáros: No, ezt szerencsésen elsütöttük, de most már igyunk meg egy áldomást. Okos ember kend, kántor uram. Két akó bort kap tolom a leg jobbikból 13

0 ihatik, amennyit csali alcar.