Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

25 emit az ember megtehet ás összefér a becsülettel, azt kész vagyok én is megtenni« Kocsmáros: Majd meglátjuk« Kántor: Helyesen van öcoém« Iialld, hogy főztük ki a boldogságtokát 1 Látod, öcsém, mesterséget tanulni már nagyocska vagy, házasodni meg még fiatalok vagytok mind a ketten« Azt gondoltak hát, hogy mivel a katonaélet a legszebbek közül való a egy katona minden fanili.áriak csak a diszére válik,'menj el tehát te a kocsmáros lírain fia helyett katonának« Hat esztendő nem a világ, ha hazajössz, a kocsmáros ur irásban is kötelezi magát, hogy neked adja a lányát» Ilon: / hirtelen sikoltással átöleli Lacit / Laci ne t Inkább sore legyünk egymásé« Meghalhatsz a csatában © még a sírodra sem borulhatok ••« Kocsmáros: / elrántja a lányát / Fogd be a ezád I Laci: % Hc bántsa uram ! / a kántorhoz, hirtelen elhatározással / Itt a kezem I Bár nem akartam idegen országba katonának menni, inkább elbujdostam volna, de ugy sem tudnék nyugodni, ha máshoz erőszakolnák Ilonkámat« Itt a kezem ••« gazember, aki a szavát megmá sitja ! Kántor: I No de öcsém, ne határozz olyan hirtelen, hátha később t meg találod bánni« Laci: Hb, aki megbánja. Ne sirj galambom, Ilon, hat esztendő nem a világ, tudom, hogy hivem maradsz. i Ilon: íllved a sirig. Laci: Sz elég nekem. Kocsmáros ur, egy fél óra nrulve,, sza-